Menu

Egyszerűség

Olyan 8-10 éves lehettem (a kétezres évek elején), amikor egy Windows 98-as gépen, egy autót próbáltam megterveztni ArchiCAD-ben. Természetesen nem sikerült. Ami mély nyomot hagyott bennem, az nem a sikertelenség, hanem az érzés, hogy egy olyan bonyolult felülettel találkoztam, ami hamar kiváltotta belőlem a tehetetlenséget. Persze ez a koromnak is betudható, nem feltétlen az ArciCAD hibája, nem is erre akarom kihegyezni a bejegyzést, sokkal inkább a zavarodott és tehetetlen érzésre fektetném a hangsúlyt, amitől a mai napig sem szívesen nyúlok hasonló szoftverekhez, pedig ennek már lassan 15 éve.

Nagyon szeretem a letisztult, egyszerű dolgokat. Nem csak dizájn terén, hanem a funckionalitást tekintve is hasonlóak az igényeim. Ennek két fő oka van, amelyek eléggé összefonódnak. Az egyik, hogy az egyszerű(bb) dolgokat egyszerű(bb) megismerni valamint elsajátítani, azaz sokkal optimálisabb a tanulási görbe. Ezért hamar elkap a sikerélmény, ami motiválttá tesz. Ez lenne a második ok.

A fejlesztés felé kanyarodva egy kicsit: az egyik fő érv amiért a Laravelt ennyire sokra tartom, az nem a kód minősége vagy a gyorsaság, hanem az egész mögött meghúzódó elv. Az egyszerűség. Persze tudom, hogy soha sem lesz olyan feature-gazdag mint a Symfony vagy a Zend, de ezeket a lehetőségeket nagyon szívesen beáldozom. Egyrészt nem hiszem, hogy az esetek döntő többségében ne lenne elég amit a Laravel nyújt, másrészt az élmény egészen más, amit a fejlesztések során tapasztalok. Egyszerűen élvezem.

simplicity

A fentiekből kiindulva, a megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy tudok-e alkotni is valamit, ami egyszerű és élvezhető, vagy csak felismerem az ilyen eszközöket és ezek használatában kifullad minden tudásom. Persze amikor megpróbáltam megfogalmazni magamnak, hogy mégis mitől lesz ilyen valami, nem igazán tudtam választ szülni. A legtöbb helyzet annyira specifikus és egyedi, hogy ami az egyik helyzetben leegyszerűsít valamit, egy másik esetben teljesen felborítja  a rendszert és zavart okoz, lelassítja a folyamatokat. Akkor mégis vannak-e irányelvek arra, hogy hogyan tudom megkönnyíteni a célcsoportom életét?

Nem bátorkodtam megkísérelni, hogy összeszejem az egyszerűsítés menetét, szempontjait vagy alapelveit. Cserébe ajánlok egy remek könyvet, amely nekem is segített abban, hogy legalább a kérdéshez máshogy álljak hozzá. Az Egyszerűség című alkotás remekül járja körbe a témát. Kategóriákba sorolja az egyes eszközöket, amelyeket a hatékonyság és a használhatóság szempontjai alapján minősít és értékel. Példákkal szemléltet egy-egy eszközt, a való életből kiragadva. Kifejezetten ajánlom, nekem nagyon tetszett! Számomra fontos, hogy képes legyek úgy tervezni, hogy valami egyszerű legyen de bővíthető is, hasznos legyen és élvezhető is. A problémamegoldás folyamata nem merül ki abban, hogy egy hibát kijavítok, vagy abban, hogy működőképessé teszek valamit. A lényeg sokkal több ennél. Nagy hangsúlyt kell fektetni a használat élményére is! (Persze ezeket elsősorban magamnak mondom.)

Egyre jobban úgy látom, hogy az egyszerűség és a letisztultság mögött, legalább akkora kreatív munka áll, mint egy komplex termék vagy szolgáltatás esetében. Bár a mondani való mindenképpen különbözik: az egyik esetben elvárom a felhasználótól, hogy megértse a terméket, a másik esetben a terméktől várom el, hogy megértse a felhasználót. És ez nagy különbség.

Have something on your mind?